A Kádár-érában bevetett sajtóelnémítási módszereket kreatív formában alkalmazza az Orbán-kormány, csakhogy még az állampárt kézi vezérlése sem tudta elnémítani a demokratikus ellenzéket, amely komoly kockázatokat is vállalva, de megtalálta a módját, hogyan szóljon a nyilvánossághoz.
A fideszes országgyűlési képviselőnek Debrecenben az aradi vértanúkra emlékezve sikerült nagyívű párhuzamot vonnia az 1867-es kiegyezés és a kádári diktatúra között.
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
A kastélyban, ahol már régóta nem lakik senki, életmódközpontot és iskolát létesítene az új tulajdonos.
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
A Kádár és Kádárné című könyv egy kiváltságos élet kulisszáiba enged betekintést. Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, és miért varrt játék mackókat Kádár felesége?
Elveszett évtized Magyarország számára Orbán Viktor kormányzása, de ezt a tényt hatékonyan rejtik el a tömegek elől – mondja Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem volt tanszékvezetője, egyetemi docens, aki január 29-én a Spindiktátorok című HVG-könyv szerzőivel és vendégeikkel beszélget a zsarnokság új arcáról.
Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
Több egykori kommunista vezető sírján a nevüket leragasztva gyalázkodó üzeneteket írtak ismeretlenek.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
A zenész több párhuzamot is vont a két politikus között, úgy véli Kádár János is előre látott három lépéssel, és Orbán is. Sőt, utóbbi tíz lépéssel lát előre. Ma már nem Kádár, hanem Orbán a kedvenc politikusa.
Szálasi Ferenc és Kádár János is ült a Csillagban, 30 szerencsés pedig most a nyomdokaikba léphet.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. Cikkünkben olvashatja a HVG korabeli cikkét is II. János Pál látogatásáról.
Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.
A közel négy évtizedes múltra visszatekintő limuzinban kevesebb, mint 7 ezer kilométer van.
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
Egyformán süt a nap gazdagra és szegényre, ugyanazt a panorámát láthatta ablakából egykor Kádár János, mint ma II. Efrém Ignác szír pátriárka. Bejártuk az állampárt első titkárának egykori, ma a szír ortodoxok által használt villáját.
