Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
A Kádár-érában bevetett sajtóelnémítási módszereket kreatív formában alkalmazza az Orbán-kormány, csakhogy még az állampárt kézi vezérlése sem tudta elnémítani a demokratikus ellenzéket, amely komoly kockázatokat is vállalva, de megtalálta a módját, hogyan szóljon a nyilvánossághoz.
A fideszes országgyűlési képviselőnek Debrecenben az aradi vértanúkra emlékezve sikerült nagyívű párhuzamot vonnia az 1867-es kiegyezés és a kádári diktatúra között.
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
A kastélyban, ahol már régóta nem lakik senki, életmódközpontot és iskolát létesítene az új tulajdonos.
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
A Kádár és Kádárné című könyv egy kiváltságos élet kulisszáiba enged betekintést. Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, és miért varrt játék mackókat Kádár felesége?
Elveszett évtized Magyarország számára Orbán Viktor kormányzása, de ezt a tényt hatékonyan rejtik el a tömegek elől – mondja Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem volt tanszékvezetője, egyetemi docens, aki január 29-én a Spindiktátorok című HVG-könyv szerzőivel és vendégeikkel beszélget a zsarnokság új arcáról.
Lehet népléleknek is nevezni, de talán helyesebb társadalmi mentalitásként vagy habitusként hivatkozni arra az állampolgári attitűdre, amely koroktól és ideológiáktól függetlenül tolerálja az antidemokratikus politikai gyakorlatot és a paternalista vezetői stílust – mondta a hvg360-nak adott interjúban Romsics Ignác történész. Az Orbán-rendszer analógiáját szerinte leginkább a Horthy-rendszerben lehet megtalálni, a mostani megosztó emlékezetpolitika első csúcspontja pedig az volt, mikor a 2002-es vesztett választások után Orbán Viktor kijelentette, "a haza nem lehet ellenzékben". Azóta ennek egyre szélsőségesebb példáit látjuk. Az interjú a kettészakadt országról szóló cikksorozatunk része.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
Több egykori kommunista vezető sírján a nevüket leragasztva gyalázkodó üzeneteket írtak ismeretlenek.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
A zenész több párhuzamot is vont a két politikus között, úgy véli Kádár János is előre látott három lépéssel, és Orbán is. Sőt, utóbbi tíz lépéssel lát előre. Ma már nem Kádár, hanem Orbán a kedvenc politikusa.
Szálasi Ferenc és Kádár János is ült a Csillagban, 30 szerencsés pedig most a nyomdokaikba léphet.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. Cikkünkben olvashatja a HVG korabeli cikkét is II. János Pál látogatásáról.
Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.
A közel négy évtizedes múltra visszatekintő limuzinban kevesebb, mint 7 ezer kilométer van.
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
